Párommal több mint 15 éve dolgozunk együtt. Leginkább kliensekkel, tanfolyamok vezetésével.
Gyerekkorunk óta fontos volt számunkra a másokra való odafigyelés.
Sokan, akiknek a segítő szakmához húz a szíve, igen nagy kedvet éreznek mások megmentéséhez. Együttérzésből, sajnálatból, szeretnének segíteni a többieken.
Lényegében pedig saját maguknak volna szükségük a legnagyobb odafigyelésre. A „megszállott segítők” ezt az elején nem tudják. Nem tudják, hogy valójában a másokra való odafigyelésből tanulják meg önmagukat elfogadni, értékelni, szeretni. Mi is így kezdtük.
Szóval a helyzet az, hogy magunkon dolgozunk. Aztán, hogy ennek az a mellékterméke, hogy közben sok sok ember boldogabb lesz körülöttünk, csak bónusz.
Használd ki te is!
Ráadásul már nem akarunk segíteni!
Egyre jobban tudunk „nem-segíteni”, hanem hozzájárulni mások kibontakozásához. Hagyjuk, hogy mindenki a saját tempójában
találja meg az épp aktuális igazságát, fejlődési lépcsőjét.
Ez nem azt jelenti, hogy magára hagyjuk a klienseket, vagy a tanfolyami hallgatókat Sőt!
A hozzánk járó emberek támogató és családias légkört találnak. Senkit nem tekintünk elesett, rászorulónak, bízunk benned. Mi csak a lehetőségeket mutatjuk meg neked, amik ott vannak benned, de nem mered őket használni. A bizalom által te is újra megtalálod az erődet és tudod vezetni az életedet jobban, mint valaha.
Önismereti tapasztalatainkkal veled együtt találjuk meg, azt ami a számodra a legjobb, hogy a válasz magától megszülessen.
A tanfolyamainkra járó hallgatók közül, ma már sokan hasonló szakmában dolgoznak, kineziológusként, access bars kezelőként, stb. Olyan tudást és
kedvet kapnak itt, hogy viszik tovább a lelkesedésünket. Az ő életük is sokat változott.
A kliensek szívesen küldik hozzánk ismerőseiket, barátaikat, családtagjaikat.
A nyári tábor oldalon sok tapasztalatot olvashatsz és bepillanthatsz a Lélekműhely adta érzésekbe.
Balázs Mónika
Barátnőm, Erika ajánlotta, hogy próbáljuk meg a kineziológiai kezelést a lányommal,
aki akkor még 4 éves volt és nagyon nehezen boldogult az oviban. Az utolsó pillanatban
majdnem meggondoltam magam, hogy úgysincs értelme, de aztán mégis elmentem.
Leginkább azok az egyértelmű, logikus összefüggések fogtak meg, amik az okai voltak
a lányom beilleszkedési nehézségeinek. Addig nem gondoltam, hogy a lélek is gyógyulni
vágyik,
és hogy tényleg gyógyítható és ennyire egyszerűen.
Kb. 1 hónap múlva már ott ültem Ilike egyes tanfolyamán, és alig
egy év alatt végigcsináltam az oktatói szintig. Ez 1999 végén volt.
Szinte ezóta csinálok oldásokat. Később a tanfolyamok oktatását is elkezdtem,
ami az egyik kedvencem.
Eztán jöttek a dinamikus meditációk, jóga, elvonulások. Amit a kinezből elme
szinten gyógyítottam magamból, most már mély tapasztalati önmegismerés lett.
Minél mélyebben megismertem magam, annál inkább láttam másokat is, most már igazán.
Amikor oldok, tanítok, ugyanúgy tanulok én is. Nincs tanító és tanítvány, tanulás van
fejlődés.
Balázs Gábor
Évekkel ezelőtt mindennapos migrénes fejfájásokkal
küszködtem. Feleségem unszolására részt vettem egy kineziológiai oldáson. A fejfájásom
már az első oldás után megszűnt. Úgy döntöttem, hogy én magam is megtanulom a módszert.
A tanulás során, olyan tapasztalatokra tettem szert önmagamról, amelyek ma már életem
nélkülözhetetlen részei.
A reikivel kezdtem, rögtön megfogott az az ősi tudás, amit kaptam, úgy éreztem ezt eddig
is tudtam, csak nem használtam.
Egészen a reiki mesteri szintig tanultam, és használom nap mint nap.
1999-ben kezdtem el a kineziológiát tanulni és egészen oktatói szintig el is végeztem,
Családom és klienseim körében is azt tapasztalom, hogy nagyon hatékony és gyors módszer.
Nagyon jó eredményeim vannak a gyerekekkel történő kezelésekben, ők sokkal nyitottabbak
még és a változás is hamarabb látszik.
Életem fontos része még a jógázás, és a dinamikus meditációk, elvonulások, amelyekből
a legtöbb tapasztalati felismerésemet szereztem, életről, halálról, szeretetről.