Nem is olyan régen engedtem meg magamnak, hogy 3 gyermekes anya legyek. És nem azért, mert fiziikailag, nem ez volt a helyzet. Már több mint 5 éve van három igazi gyerekem. Csakhogy én, nem egészen ezt éreztem. Vagyis nem is tudtam, hogy valami nincs belül elfogadva. És mellesleg kineziológus is vagyok, aki mindenféle egyéb terápiát is tanult és tanít.
Mi a tesómmal ketten voltunk testvérek. És nekem ez volt a normális. Mindig is azt terveztem, hogy nekem is kettő lesz. Csak aztán valamikor menet közben, sok sok új megtanulása és önterápia után, szerettem volna mostmár egyszer rendesen csinálni. Kineziológiát ugyanis, csak akkor kezdtem el tanulni, amikor a nagylányaim már túl voltak a 3-ik évükön. Tehát sikerült sokmindent elrontani. 🙂
3 éves kor után már nincs mit tenni, a gyerek kész, összeállt a sorskönyve, megvannak a hitrendszerei, csak oldani lehet, vagy terápiázni, ha baj van. Vagy majd foglakozik vele ő maga, ha felnőtt lesz.
De milyen lenne, ha másképp indulhatna. Na jó, biztos nem lehet tökéletesen csinálni, de csak lehet elég jól…
Ez azért foglalkoztatott. Meg magam miatt is. Hogy érezzem, hogy na ezt jól csináltam!!
Ha szeretnéd a folytatást Katt.ide!
Ha a terápiáimról szeretnél többet megtudni:Lélekműhely
Én az anyud vagyok….. igazán elgondolkodtató…. bennem is felmerült annak idején, mikor Te megszülettél, hogy anyuka lettem, valakiért felelős vagyok! Felelős azért, hogy vigyázzak Rád, hogy szeresselek…… és nem múlt el úgy nap, hogy ezerszer ne gondoltam volna rá, hogy jól csinálom-e? Igy kell ezt tenni…..?
Azután megszületett 3,1/2 év után a fiam….. de már előtte ott motoszkált bennem, hogy milyen lesz most a szeretet, hogy fog ez megoszlani a két gyerek között, fogom tudni úgy szeretni, mint a lányomat????? Milyen lesz két gyermekes anyának lenni….. alkalmas leszek-e rá! Világéletemben imádtam a gyerekeket, és ezt a szeretetet az idegen gyerekek is észre vették egész fiatal lán yka voltam, mikor már hogy úgymondd koketáltak velem, mosolytag rám, és akarták, hogy foglalkozzam velük. Azért van öcsém is, mert én kértem, én akartam testvért magamnak…… sajnos a kettőnk kapcsolata nem az igazi… sok mindent próbáltam, hogy a kettőnk kapcsolata jó legyen…. nem tudom, hogy miért, talán a nagy korkülönbség 9 év.Nagyon izgultam, hogy az én két csemetém kapcsolata jó legyen. Úgy látom, és érzem, hogy ők igazán szeretik egymást! A kapcsolatuk jó, és meg tudnak beszélni mindent egymással. Ez nekem egy nagy öröm!!! Még annak idején nem rendelkeztünk ilyen ezoterikus tudással mint a mai világban már lehet. Azóta én is sok mindent megtapasztaltam…. akkora tapasztalatom, mint a lányomnak van nincsen, de sok mindent már én is másképpen látok, sokat tanultam Tőle is, és én is tapasztaltam már egy-két dolgot, amit régen el sem tudtam volna képzelni. Ja és még a lényeg, mindkét gyermekem rendelkezik igen jó ezoterikus képességgel, mindkettő gyakorolja is, és fejleszti tovább az ebbéli tudását!!!
Örülök, hogy hozzám jöttek, és boldoggá tették, teszik az életemet. Nem beszélve még arról, hogy van három csodálatos unokám akik bearanyozzák napjainkat!