Azzal a várakozással mentem az idei szeretet-táborba, hogy ugyanazt a nagy,
mindent átfogó szeretet érzést kapjam, érezzem, mint amit tavaly. És megkaptam! Ismét átélhettem a feltétel
nélküli szeretet,az elfogadást, azt, hogy úgy adok-kapok szeretet, odafigyelést, hogy nem várok, és nem várnak érte viszonzást.
A transzlégzésen kívüli gyakorlatok számomra is újdonságot jelentettek: A szeretet-masszázst "kötelezővé" tenném minden
családban, biztos vagyok benne, hogy javítaná a párkapcsolatot! A sámántánc szabadságot adott, és segített, hogy lépjek
a párkapcsolati problémám megoldásában.A magzati mozgásterápia során átélhettem a magzati létem alatti érzéseimet,
félelmemet a születéstől az ismeretlentől. Az immár harmadik születésalagút során végre átélhettem, hogy örül az Apám a lánya születésének!
A gyakorlatok során az életem során "szerzett" negatív érzéseimből levált egy-egy réteg, a szívem-lelkem könnyebb lett.
Átélhettem, hogy ízig-vérig NŐ vagyok, akinek nem kell harcolnia, lehetek gyengéd, odaadó.
Köszönöm Móninak a lelkesedését, türelmét, hogy összehozta ezt a CSAPATOT,és köszönöm a tábor összes tagjának,
hogy mellettem volt, segített, és SZERET!
D.Andi
Nagy várakozás előzte meg a tábort.Készültem lélekben és testben,
hogy végre ott lehessek. Ez a tábor abban is különleges volt, hogy nem a férjemmel, hanem a 17 hónapos
kislányommal mentem!!! Picit izgultam, hogy mi lesz, hogyan fogja bírni a tábort, a programokat, én hogyan
fogok tudni részt venni a programokon, de az Univerzum mindent csodálatosan elrendezett körülöttünk.
Bori nagyon jól érezte magát, rengeteget játszott a gyerekekkel, táncolt, transzolt, jógázott velünk, és
mindenki figyelt rá, óvta, szeretgette. Ezt külön megszeretném köszönni mindenkinek!!!
Valahogy majdnem mindig úgy alakult, hogy akkor pont aludt, amikor a mélyebb dolgok történtek: pl.
a transzlégzés, ahol csodás, testen kívüli állapotot sikerült megélnem a légzés utáni meditáció alatt.
Hasonlót még soha nem éltem át......
A sámántánc utáni meditáció alatt hatalmas, erős szeretetélményem volt, éreztem, hogy mindenki szeret,
mindenkit szeretek, és az egyedüli dolog, ami megoldhat minden szembejövő feladatot, az csakis a szeretet!
A születésalagutat / meditációt, mint az események csúcspontját ( legalábbis számomra ), nagy várakozás előzte meg.
Azért, mert ez a születésalagút nem rólam, a saját születésemről szólt, hanem a kislányoméról. Ott volt velem végig,
együtt mentünk át az alagúton, ami számomra nehéz és keserves volt - lelkileg, viszont mindkettőnk számára hozott
valamiféle pozitív változást. Ő azóta sokkal bújósabb lett, többet igényli a simogatásomat, szeretetemet.
Mivel császáros baba volt, tudom, hogy ezen még sokat kell együtt dolgoznunk, de az első lépést már megtettük együtt,
ami mindig a legnehezebb. Most már csak haladnunk kell az úton tovább....
Köszönöm mindenkinek a szeretetet, a csodás együtt töltött napokat, a beszélgetéseket, a bulikat, az éjszakai fürdést
a Balcsiban, és főként köszönöm Móninak és Gábornak ezt a csodás tábort! Ajánlom pároknak, gyerekesnek, gyerekeknek,
egyedülállóknak, és mindenkinek!
Szeretettel:
G.Tünde
Hálás vagyok Nektek, hogy összehoztátok ezt a tábort, és lehetővé tettétek, hogy olyan élményeket éljek át, amelyektől más színben látom a világot. Eddig is tapasztaltam, hogy amit a Móni csinál, az csak jó lehet, érdemes kipróbálni, ez a tábor pedig minden eddigit felülmúló élményeket hozott.
Rájöttem, hogy milyen fontos és szükséges számomra a simogatás, és mennyire kimaradt az életemből,
Intenzíven éreztem, hogy a tábor elején még mindenkit körülvevő fal, hogyan omlik le, hogyan fogadjuk el egymást, "úgy,ahogy van", elvárások nélkül. Átéltem azt, hogy mindenkit szeretek, anélkül, hogy közelebbről ismerném. Ez a szeretet-érzés csodálatos volt a számomra, nagyon jó erre - többször is - visszagondolnom, újra átélnem az élményt.
Egy nagy család tagja lettem, ahol az lehetek, aki vagyok, nem kell megfelelnem senkinek, "egy cipőben járunk". Szeretek és szeretnek.
Igyekszem a táborban átélt érzéseket a mindennapok során is megőrizni, használni, átadni.
Szeretném, ha mindenki egyszer legalább elvégezné a születés gyakorlatot,újra átélné a születését, újra érezné az akkori érzéseit. Ez a gyakorlat kinyitotta a szemem, rájöttem, miért vagyok sokszor keményebb a kelleténél.
Köszönöm Nektek, és a Tábor Összes Tagjának - kicsiknek és nagyoknak - az élményeket!
Jövőre Veletek ugyanitt!
D. Andi
Először is nagyon szépen köszönöm, hogy ott lehettem Veletek, nagyon sokat segített a lelkemnek. Szerintem annyi minden felszakadt belőlem, hogy most már nem fogok, olyan hamar "bőgni", de dolgoznom kell még ezen.
A reggeli jóga és az egész amit ott csináltunk hihetetlen élmény volt számomra.
Nagyon sokszor eszembe jut jó néhány kép amit láttam nem éppen éber állapotomban
és csak mosolyogni tudok.
Picit másképpen figyelem magam. Egyre többször figyelem a belsőmet, ez főleg
a tegnapi nap volt az első amit elcsíptem.
Még gyökeres változást nem érzek, csak megkönnyebbülést és sokkal több boldogságot
veszek észre. Szerintem kezdetnek ez elég. Az étkezési szokásomat is meg fogom változtatni,
több gabonát viszek majd be a szervezetembe.
Nagyon hálás vagyok a sorsnak is, hogy olyan sok értékes embert megismertem a táborban,
és Nekik is megszeretném köszönni azt a rengeteg szeretetett amit kaptam Tőlük.
Természetesen Titeket sem hagylak ki a hálámból, mivel mindent Nektek köszönhetek,
hogy egyáltalán ott lehettem, és átéltem mindezt. Köszönöm!!!
V. Éva
Én egy sarkos nő vagyok, nem hiába közgazdásznak tanultam,
ráadásul vendéglátás irányában, ami ugye a 'kifelé'-ről szól.
Így nekem ez a tábor igazi mély víz volt.
Ezt tapasztaltam:
A szálláselfoglaláskor zavaró tényezők, mint közös zuhany,
rengeteg légy és szúnyog a tábor végére a világ legtermészetesebb dolgának tűntek.
Ott lett gyanús a dolog, hogy az első nap még morózus pincér leányzó
, a 3. naptól 'ujjongva' teljesítette kéréseinket.
Aztán megtanultam, hogy az alkoholnak nagyon negatív energiái vannak,
de azért ezzel nem 100%-ig azonosultam. Hajrá meggysör és jó vörösbor!- Bocs Móni.
Az első nap transz-élménye volt az, amire évek óta titkon/elfojtva/kimondva vágytam:
önkívületi bulizásból átcsapni a legmélyebbről jövő fájdalomba, kínba, ön-,
és kisfiam-sajnálatba, üvölteni mint egy 2 éves gyerek, és aztán az egészet elengedni,
kitakarítani onnan, ahol megtapadt. Utána a Nihil és a Kánaán.
A második transz-élménye azt tanította, hogy nem kell betojni az ismeretlen
vagy ismerős élményektől, hiszen csak nagyon mélyről lehet nagyon magasra szállni.
Az alkotások (ragasztgatás, festés stb.) a rajzszakkörök illatát és érzéseit hozta vissza,
jó volt lemenni újra gyerekbe. Azóta a fiammal már 4 pólót mázoltunk össze.
A 'csend délelőttön" először megsértődtem, aztán megnyugodtam és élveztem,
végül bántam, hogy vége lett.
A születés meditáción, pedig egyszerűen újraszülettem. Félelemmel, küzdelemmel,
pánikkal és hálával. És rengeteg szeretettel.
6 napon keresztül nem éreztem vágyat a nassolásra, nem unatkoztam, nem akartam
könyvet olvasni, csak jó volt ahogy volt.
6 napon át olyan ismeretlenekkel találkoztam, akik mind nagyon különbözőek,
és mégis ugyanazok. És ez nagyon jó.
6 napon keresztül annyi biztatást és erőt kaptam a ún. 'idegenektől',
ami képes továbbvinni.
6 napon keresztül nem kellett eljátszanom a hőst.
6 napon keresztül csak ámultam, bámultam hogy mennyi minden más dolog van,
ami az eddigi életemből kimaradt.
Én egy sarkos nő voltam, nem hiába közgazdásznak tanultam, de most valami olyat
láttam 'befelé', amitől egyre nehezebb a 'kifelé'.
Nagyon ÉLMÉNY-dús nyaralás volt, nagyon köszönöm Nektek és minden táborlakónak.
Üdv
S. Viki
Én is köszönöm, hogy ott lehettem veletek! Jó érzés volt, hogy az "érzések" és "lelkek" világa vett körül, és nem a "materializmus".
Már csak azt kell megtanulnom, hogyan ne nyomjam el ennyire önmagam:), hogy én is átélhessem a csodát, amit sokaknak sikerült.
Üdv.
Nóra
Köszönöm, hogy veletek lehettem! Köszönöm, a szeretetet,
a megértést, a figyelmet! Életem egyik legszebb élményét
nyújtottátok nekem a születés meditációban! Ma is boldoggá tesz,
hogy tudom, az alagút végén mindig vár valaki! Féltem, mertem,
láttam,győztem! Már kimegyek amikor sötét van, meditálok, együtt
úszom gondolatban a delfinekkel és még annyi félelmemtől szabadulok!
Hála nektek és a jó Istennek, az angyaloknak! Hiányoztok mindannyian!
Ami biztos, ha hívtok, ha nem, legközelebb is ott leszek! Vigyázzon
rátok a Teremtő és a drága Angyalok!
Márti
Megpróbálom szavakba önteni az érzéseimet...
Nehezen megy, mert a szeretetről, arról, hogy kerek a világ, hogy gyönyörű az élet, hogy a fájdalomtól nem mindig kell félni, nehéz szavakat találni.
Szeretném sokáig féltve és érintetlenül tovább őrizni a táborban szerzett élményeimet, mert nagy kincsre tettünk szert. Olyan lelki békét éltem át napokig, melyet eddig soha nem tapasztaltam ilyen hosszú ideig.
Fantasztikus volt elmerülni belső világomban, nem foglalkozni az elvárásokkal, csak szeretni és elfogadni feltételek nélkül. Megtapasztalni, hogy milyen is a természetes ember, mennyire szeretni való, esendő, telis-tele érzésekkel. És bár különbözőek vagyunk, eredendően mégis egyformák.
Ismét megérthettem néhány dolgot az életemből a transz és a meditációk segítségével, amely előbb mélyrepülést, majd fantasztikus szabadság élményt hozott. A születés meditáció megindító pillanatai mélyen a lelkembe vésődtek, és csak még inkább elmélyítették elhatározásomat, hogy dúla legyek! Köszönöm!
Külön köszönöm, hogy a családom is velem lehetett. Az ott töltött napok alatt még tovább erősödött az irántuk érzett szeretetem, tiszteletem, szerelmem, türelmem.
A férjem szerint minden családnak "kötelező érvénnyel" el kellene mennie SZERETET táborba:)
Hálás vagyok, hogy találkoztam veletek, hogy nagyon sokat tanulhattam, adhattam, kaphattam. A tábor fantasztikus hangulata elkísér minket az utunkon...
Köszönöm mindenkinek, hogy részese lehettem mindennek:
R. Andi
Gondolatok a szeretettáborról
Már alig vártam,hogy írhassak arról a csodálatos 6 napról,amit a Szelidi tó partján töltöttem VELETEK!!!Egy kis család tagjaként mentem a táborba/a Balázs család tagjának érzem magam/ a végén azt éreztem,hogy minden résztvevő gyerek és felnőtt hozzám tartozik,része az életemnek. Megtapasztaltam,hogy milyen a feltétel nélküli szeretet,hogy mindenki egyforma,egyenlően szeretni tudó és szerethető. Harmónia,szeretet,egység és béke járja át mindennapjaimat azóta amióta veletek tölthettem ezt a néhány napot. Rájöttem a rejtett értékeimre,az életfeladatomra,hogy miért jó hogy megszülettem erre a világra. Más szemmel nézem a világot,boldog vagyok,örülök minden napnak,percnek. Az élet apró csodáiból erőt merítek.
Köszönöm,hogy ott lehettem,rengeteg szeretetet,odafigyelést kaptam a társaimtól,barátokat szereztem.
Móni és Gábor a két legjobb barátom,ők mindig segítettek nekem amikor az életem nehéz időszakát éltem át. Nekik köszönhetem,hogy kijöttem a depresszióból,és többet nem kerülök oda!!!!
Mindenkinek ajánlom,hogy az életében egyszer menjen el Móniék táborába,és élje át azt az élményt,amit mi!!
Sokkal jobb ember lettem,és rengeteg gyereknek,felnőttnek szeretném átadni a feltétel nélküli szeretetet.
Ági
Nagyon köszönöm ezt a pár napot, az őszinte könnyeket és a sok-sok szeretetet.
Szomorúan, cél nélkül, várakozás nélkül mentem a táborba. Ötletekkel, célokkal, reménnyel jöttem el.
Az idő megállt, csak a jelen, a most létezett pár napig.
Feltöltődtem.
Megtapasztaltam, hogy az örökkévaló csak egy pillanat és a pillanat örökkévaló.
Várom a legközelebbi eseményt!!!
G. Zoli
